,,Szíveken nincs lakat
Új az évszám,
egyre több már,
de jobb ha tudod,
hogy itt minden lépésnek nyoma van.
A szeretet nem rajtad kívül,
hanem benned van!
Ahogy az évek szállnak,
úgy száll vele az élet és a szeretet,
hiszen az ember nem éri be kevesebbel,
szomjuzza a szeretet éltető,
áramló szomjoltó izét!
Szeretlek élet!
Jól látod,az édes otthont itt van a tiszta szó nyújtja birodalomban, ahol minden érzéki értelemmel bíró embernek új távlatokat nyújthat!
Használjuk a szivünket,
szeretünk,
jó szülőkké akarunk válni,
az élet egyszerű,valóság gondolatinkból fakadó,itt minden szín arany.
Felelősek vagyunk mindenért,
nem itélkezünk,hiszünk,
szíveken nincs lakat,
szeretni mer ki nem vak,
és ostoba a helytelen,
nem uralja sorsát a mostoha,
nem dédelgetünk múltat,okulunk.
Tudd mi az,hogy itt vagy és álmodsz,
én azt tanácsolom,
dobog a szív a szélben,érezd.
Szeretni képes.
Ne vívj csatákat a pokol angyalaival.
Senki sem taníthatja meg azt,
amit nem tud!
Feladatunk van!
Földre s égre nézz,
üzen a szíved temploma az életnek a csendben,
hol csak két szív dobbanása törheti csak meg a szélcsendet.
Nem kell nagy hangerő a csendben,
nem kellenek nagy szavak,
halkan szól a templom harangja.
Giling, galang.
Szerelem száll a szélben,
két szerető szív segítségére.
Szerelem száll a néma toronyra,
ereje égen s földön tova száll,
rájuk még oly sok csoda vár.
Mágikus erő a szerelem,
lángok gyúlnak a szélben,
nem tépelődik már a múlt.
Szárnyaszegetten angyalok szárnyaikat bontogatják,
egymást repülni tanítják.
Ó igen az angyalok is sírnak,
edződtek viharban s szélben,
de álmaikat fel nem adták,
erősebbé válva,
szárnyaikat bontogatták.
Nem kövült meg a szívük,
acéllá válhatott,
de nem érzéketlenné.
Angyali keringő lett a vége lelkeik nászának..
Acél szív szeretni képes,
edzetté tette az élet,
de nem kietlen,kopár pusztaság,
a pokol tornácán állva,
ítéletre várva.
Tudtad,hogy egyszer el jön,
hiszen minden felhő mögött ott bújik az éltető nap melege,
mely felszárítja a szárnyakra hulló könnyeket,
és magasba emeli majd az életed.
Nézd ez nem más mint a föld és az ég ami összeállt,
két lélek szerelme egymásra várt.
Eldöntött az idő és a sors mindent,
mágikus erejük eggyé vált,
szárnyal már a két erő,
nincs sem idő,sem távolság,
szerelemükre nem tettek lakatot,
életük új hajnalán édes vizet kortyolnak egy más ajkára hangolódva.
Mennyország vár rájuk a semmi közepén,
hol eddig tépett szárnyaikon vergődtek,
itt élj,remélj,
szerelem tüzében égj.
Tűz és a víz ha összeáll,
a szél lecsendesedik,
új élet fakad a semmi közepén,
hol szerelem az úr már,
nem a könnyek.
Álmuk valóra vált,
nem mámor már a nappal,
Itt minden érzésnek súlya van,
szenvedélyre adj esélyt,
a lelkednek ez a kenyér,
szívednek a víz.
Életvíz a szerelem,
nem mostoha az élet senkihez.
Az érzés benned él,
adj magadnak esélyt.
Szerző: Fehérvári Judit Shizel Wiçca Főpapnő
Artisjus által szerzői joggal védett!
Budapest 2017.04.29